Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Reformatus Egyhaz Szorvanymisszios Ugyosztalya

2007. február 7.

Barticel Kiss Krisztián református lelkipásztor és felesége, Emese lassan két éve élnek a Mezőségen, szolgálatuk helye Feketelak, illetve Melegföldvár és a hozzájuk tartozó szórvány falvak /Cege, Kispulyon, Göc, Gyek/. Melegföldváron 239 református él, ebből tíz család nem ott lakik, mégis odatartozónak vallja magát, a magyarok aránya mintegy 40 százalékos. Feketelakon van a központ, itt van templom és a parókia. Az egyház Szórványmissziós Ügyosztálya igyekszik kiépíteni egy szórványközpontot itt, a Tóvidéken. Feketelakon ma mintegy 170 református van, a népszámlálás adatai szerint a magyar lakosság aránya meghaladja a 65 százalékot. Feketelakhoz tartozik Kispulyon 35 reformátussal és körülbelül 70 románnal. Cegének középkori temploma van, 30 református híve. A cegei egyház most igényli vissza a volt református iskolát, amelybe terveik szerint imatermet alakítanának ki. Göc műemlék temploma körül valamikor önálló gyülekezet működött lelkésszel. A templomot ma már nem használják, a négy göci magyar a cegei istentiszteleteket látogatja. Gyekén 30 református személyt tartanak nyilván, s ebből több mint húszan jönnek is templomba minden két hétben. Gyekében is van egy középkori templom. A lelkésznek ortodox tengerben kell a szórványmagyarságot lelkigondozni. A mezőségi református szórványokban érződik az ortodox hatás. Idegenkedés, örökletes félelem tapasztalható a magyar nyelvvel kapcsolatban és mindennel, ami a kisebbségi kultúrához kapcsolódik. Riadva gondolnak március 15-re, a himnuszra, a 48-as magyar sír koszorúzására. A földváriak az elemi iskolát magyarul végzik falujukban, de a tanítót alig érdekli a magyarságtudat megőrzése. Ötödik osztálytól vagy maradnak Katonában román iskolában, vagy mennek Szamosújvárra magyar tagozatra. A Mezőségen sem magyar olvasottság, sem történelemismeret, sem önérzet nincs, ez annak is köszönhető, hogy a magyar iskolák megszűntek. Az emberekben élnek a babonák, eljárnak az ortodox pópához is, átkot mondatni. Kevesen vannak, akik tudnak Wass Albertről. A Wass fiúk támogatják a feketelaki óvodát, ők küldik az óvónő fizetését, csak így létezhet magyar oktatás Feketelakon. /Vetési Júlia: Az Úristen akarta így, hogy ide jöjjünk. Félelem, közömbösség, beolvadás Feketelaktól Melegföldvárig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998